Fáradt Blog

A mai napon a téglatyúk és a parafamaki, megelégelte, hogy számos olyan esemény kimarad a híradásokból, melyeknek nemcsak figyelemfelkeltő hatásuk van (lenne), hanem egyúttal súlyos társadalmi igazságtalanságokra, családi tragédiákra, állatokkal folytatott szexuális viszonyokra hívják fel a figyelmet. Az alábbi események mind Szömrkesztenyén történtek az utóbbi hónapban. Ezekről az újságokban nem olvashattál, a rádióban nem halhattál és a tévében soha sem láthattad. Az alábbi hírek forrása: a Szömörkényi Andörgránd Hírportál.

*

Magdi, a 72 éves kisnyugdijas, miután megelégelte a csirkefarhátat, a sarokba hajította sodrófáját (amellyel egyszerre ütötte agyon három macskáját: Böbét, Cilikét és Cirmost) és másnaptól keményen testépiteni kezdett. A szomszéd tanyák kerítéseit tépdeste ki először, majd a súlyos vaskapukat fordította ki sarkukból. Három hét után már teljesen felbomlott az agya a serkentőként szedett, rakétafolyadéktól és elevenen rágta le valamennyi csirkéje fejét, majd Manci, a koca lábát is megdézsmálta. Urára, Jóskára (78) hetekig rájárt. 3 hét alatt szedett fel 70 kiló izmot, és körülbelül 3 szekérnyi fosóparélyt és libatopot, illetve 4 vakondcsaládot a veteményesből. A polgárőrség lőtte ki, miután a faluközpontban elfogyasztotta K. Pétert a postást és súlyos ágyéki sérülést okozott Mikinek a falu bolondjának.

**

József a peron szélét nézte, amire az imént dőlt rá egy 13 emeletes társasház. Elméjében összefüggéstelen hangok játszották egy kivilágítatlan zongorán, hogy mégsem volt sikeres ember. Neki legalább kettő kellett a kóser mormonpálinkából, és sör helyett is bort rendelt. Annyira elege volt a világból, hogy fogta, Nap körüli pályára állította biciklijét, majd befáradt a legközelebbi boltba munkát, és friss palócruhát keresni. A saját udvarán szemtanúk szerint rettenetes kiáltásokat hallatott, mivel szembesült legbelsőbb félelmével.

József először nem értette mi az ami körülbelül 1000 méteres fingoszlopként emelkedik feje fölé. Semmi előjel nem volt, kifizette minden tartozását a kocsmában és elég mélyre ásta valamennyi családtagját. József mégis nyugtalan volt. Az vágóhídi menedzsment visszavonta a kolbászsütési engedélyét, így semmi piros fűszereset nem tudott végbelébe helyezni hogy lenyugodjon. Végül megoldotta a problémát: lerágta a jobb majd a bal karját. A mentők vitték el, és nyúlólba fektették.

***

Pap Lóránt okleveles gödörásónak akkor esett le a tantusz, mikor egyik éjjel a konyhába menet, két porbafingás között észlelte, hogy az evőeszközök ellene fordulnak. Napok óta tudta, hogy egyszer eljönnek érte a földönkívüliek. Korábban mindenfélével próbálkozott, disznóbéllel tömte ki ágyneműjét, kolbásszal hált, sőt még egy tehéntőgyet is viselt fejfedőként. Mindhiába. A konyhaajtó mögött várt rá a különböző energianyalábok által irányított villa, meg a kés, meg egy ki tudja milyen fazék. Az élete megváltozott, rokonai azóta rá sem ismernek.

Bábolnai Boldizsár, lLóránt ivócimborája így nyilatkozott a történtekről:

„Keremkényit a cundárba hogy bükse uccse gerémnyi pángisztált, a Lóránt hát az aztán teremtyettye nyikotájat kibárult….meguccse aztat kalászta alábbra tette bogája!”

--Onnantól kezdve csak borssal, és kendermaggal ette a friss SZART, és bátran kártyázott éjszaka is a makkját nyalogató, majd egy keményre vert kutyaszőrmével feltörő sárga idegennel, aki mindig túlfőzte a lágytojást.

****

Amikor S. Béla értesült, hogy a vonatkerékpumpáló versenyüzem tovább már nem tart igényt a szolgálataira, nagyon megijedt. Innen minden rosszra fordult, az élete rokonai elmondása szerint ettől a ponttól kezdve vált lidércnyomássá. Brutális magamutogatás jellemezte ezek után, úgy viselkedett, mint akinek már nincs vesztenivalója. A zavarodott viselkedésen túl, folyamatos székelési kényszerét is nyilvános helyeken elégitette ki. Az utolsó napokban mindent feladott lassan megfontoltan haladt a kegyetlen falun kívüli őrmanó biszexualitást sugárzó lezárt rejteke felé. Réges-rég bekészített wécépapírja a bejárattól 20 centire fogyott el, mire Béla egy "pantallónyi fütykös legyen a talpán az a cunágli, aki seggvágon megüli az asszonyt parázson" felkiáltással kivágott önnön combjából egy darabot, hogy szó szerint véresre törülje vele többszörös karfioldíjas, és faludíjas seggét. A kórházba szállítás után halt meg. Ezekkel a szavakkal búcsúzott halálos ágyán, tanítva bennünket, a hátramaradtakat:

„Én egy olyan trágyadomb vagyok, ami csak akkor ereszt levet, ha a prókátor Juliska kézenfogva, fingva elsétál előttem a törpenövésű anyjával, de legalább lisztesen szeretem a dödöllét, és nem kívánok egyebet, csak egy marék frissen gyúrt verébszart a villanyszerelési munkálatokhoz, talán libának kellett volna mennem, az nem hord fát, nem eszik, de nem is dudál reám, ha a pirosnál várakozva csikkeket borítok a főútra, és végül levet eresztek.”

Fontoljuk meg ezeket a szavakat, mert a feketekrém eljövetele közeleg…

****A híreket összegyűjtötte: Téglatyúk és Parafamaki****